Egy személyiség igazi varázsa azt jelenti, hogy ahol megjelenik, vagy ahol él és dolgozik, ott valami érezhetően megváltozik, jobbá válik. Bába Ferenc ilyen ember volt, s bár gyermekkorának alakulását a történelem jelentősen befolyásolta; életszeretete, mások tisztelete, az elfogadás minden nehézségen átsegítette. Mindenki Feri bácsija sokat mesélt a szűkös időkről, amikor libapásztorkodott és nagybátyjának segített a földművelésben. Édesanyja a második világháború alatt egyedül maradt vele és két húgával, így a Fábrikában dolgozva nevelgette a három hadiárvát. Bába Ferenc felnőttként Budapestre került az akkori Ganz-MÁVAG gyárba, ahol egyszerű fizikai munkásként dolgozott. A repülősöknél volt katona, szeretett volna tanulni, repülős pilótává válni, de anyagi körülményei ezt nem tették lehetővé. 1949-ben tanítói diplomát szerzett, és az akkori Líceumban kezdett el tanítani. Szerény, hivatása iránt elkötelezett, udvarias stílus jellemezte. Mint fiatal tanító ember szerette a közéleti szereplést. Életében meghatározó volt a zene, a zenélés; a tűzoltó zenekarral hétvégenként bálokat rendeztek. Ezekben az években egy ideig a Művelődési Ház vezetője is volt. Munkahelyén munkájában rendkívül precíz, lelkiismeretes, gyermekeket szerető pedagógusként vált ismertté. Nagy örömére szolgált, hogy nyugalmazott tanítóként az elmúlt évben akkora nagy közmegbecsülésre méltatták, hogy megkapta a Rubindiplomát. Egész munkássága érzésből táplálkozott. 1984-ben házasságot kötött Barna Eleonórával, aki védőnőként szintén fontos, elismert és megbecsült helyet töltött be Hajdúdorog életében. 30 évi felhőtlen, szép házasságuk alatt gyermekük nem születhetett. 2014-től özvegyi magányában rokonai és a segítő szomszédok támogatták. Nyugdíjasként aktív társadalmi életet élt a városban. Régi munkahelyére, a Móra iskolába is gyakran belátogatott. Szeretetet és em¬berséget sugárzó jelenlétében zajlottak a hangversenyek, bálok, kulturális-szórakoztató rendezvények. Mindenkori résztvevője volt a városi műsoroknak, a civil szervezetek kirándulásainak. Kedvelt időtöltése volt a horgászat. Hobby órásmesterként is ismerték a városban. Ilyen aktív élet láttán senki sem hitte el, hogy néhány hónap választja el a 90. évtől. Nagy várakozással tekintett erre a születésnapra, melyet sajnos már nem érhetett meg. Szellemisége és példája mindörökké köztünk marad.